Egy �jabb f�j� eml�k 

Elvesz�tettem, azt hiszem, 

S Vele egy�tt a sz�vem 

Egy darabj�t, 

De nem fogom �rezni lelkem haragj�t. 

Most v�gre boldog �, 

S ez a f�, 

B�r n�lk�le nehezen k�pzelhet� a j�v�. 

Sz�vem nagyon megszerette 

Mi�ta felfedezte. 

Akkor mag�nyos volt, elkeseredett, 

S minden bar�ti sz� j�lesett. 

Megkedvelt�k egym�st, 

De utunk most t�n elv�lt. 

Voltak sz�p, vid�m pillanatok, 

Ha r�gondolok, m�g most is kacagok. 

De most szomor� vagyok, 

S arcomon k�nny�ztatta nyomokat hagyok. 

Nem tudom, mi lesz ez ut�n, 

Csak n�zek magam el� but�n. 

Mi�rt �rzem magam ily fur�n? 

T�l sokat jelent a bar�ts�gunk nekem, 

S most a helyem nem lelem. 

Rohann�k s�rva, ki a vil�gb�l! 

Vissza oda, hol mindenki gy�szol. 

� vezetett ki onnan a f�nybe, 

Hogy boldogan n�zzek fel az �gre. 

Lelkemet marcangolva, t�pve 

�llok a k�t vil�g hat�rvonal�n. 

M�sfel� kell elindulnom az �letem fonal�n. 

Van szerelmem, van �letem, 

S van m�g kit f�ltenem. 

Tudom, hogy m�g � is kedvel, 

�s soha nem felejt, 

De sz�ve ritk�n l�togatott r�sz�be rejt. 

Ott fogok �lni benne, 

Sz�v�ben m�lyen eltemetve. 

S n�ha felid�zi, arcom, 

Mert sz�v�ben ott hagytam a karcom. 

Feladom a harcom, 

Mert �rtelm�t m�r nem l�tom. 

Hagyom, hogy f�jjon. 

Am�g f�j, tudom, hogy l�tezem. 

Im�ra kulcsolom k�t kezem, 

S k�rem Istent fenn az �gben, 

Ha t�nyleg l�tezik, 

B�rmit is v�tkezik, 

Bocs�sson meg n�ki, 

Mert sz�vem mindig f�lti, 

M�g csak �l �s �lek �n is. 

Az egy elfogadott t�zis, 

Hogy a szeretet, mit m�s ir�nt �rz�nk 

�r�kk� a r�sz�nk. 

El nem m�lik soha, 

A sors ak�r milyen mostoha, 

Nem leszek olyan ostoba, 

Hogy eml�k�t ell�kjem magamt�l, 

Akkor sem, ha a harang sz�l. 

El fog k�s�rni a s�romig a k�p mi R�la bennem �l, 

B�r sz�m t�bb� nem besz�l, 

A sz�vem eml�kszik R�, ha f�j a sz�l, 

S keser�des t�rt�neteket mes�l. 

Egyszer volt, hol nem volt… 

Volt k�t bar�t a nagyvil�gban… 

De nem kell, hogy kiv�rjam 

A mese v�g�t, 

Mert g�rnyedek k�tr�t, 

S k�nnyem, a par�zsk�nt arcomon izz� 

Felid�zi mily j� 

Volt Vele az �let, 

Mi m�ra csak f�j� eml�k lett. 

                        2008. augusztus 08. 

Nincs �r�kk�?

Olyan nincs, hogy �r�kre!!! 

Mikor tanulod meg Te �k�r, Te?! 

Lehet, hogy megint �rny�kra vet�dt�l? 

S a saj�t dug�dba d�lt�l? 

Hitted minden szav�t, 

Hitted, hogy � is bar�t. 

Teljes sz�vedb�l �r�lt�l, 

Mint mad�r fenn az �gen rep�lt�l. 

De fel�d rep�lt egy goly�, 

S ezzel megsz�nt minden mi oly j�. 

Sz�vedet a f�jdalom gyeng�ti, 

S a mag�ny ism�t h�rf�j�t pend�ti. 

Keser�des dallamokat csal el� bel�le. 

S nem lehetsz biztos fel�le, 

Hogy sz�ve m�g mindig a r�gi �temre ver. 

S ez a gondolat a l�badr�l lever. 

�jra magadba zuhansz m�lyen. 

S csak merengsz azon a k�pen, 

Mit vasmark� g�rcst�l hasogat� elm�d el�d t�r. 

S eml�keidb�l az � kedves mosolya fel�d sz�ll. 

Eml�kszel pontosan milyen volt az arca. 

Ezt a pillanatot az elm�d �r�kk� tartja. 

Mind jobban hi�nyzik neked minden perc �s pillanat, 

Ahogy az id� egyre csak szalad. 

R�g volt t�n igaz sem volt, 

M�ltadban az a piciny sz�nes folt. 

Kurta-furcsa mostan�ban. 

De m�g mindig hiszek a szav�ban. 

Hisz azt mondta �n vagyok a vil�gon az egyetlen, 

Ki vele nem kegyetlen. 

�rdek n�lk�li tiszta �rz�s, 

Szavak n�lk�li �szinte f�lt�s, 

Mit sz�v�nk egym�sfel� sug�rzott. 

Ez az �letemb�l m�g hi�nyzott. 

De most m�r itt van �s nem engedem el. 

Sz�vem agyamnak csak ennyivel felel. 

Az �r�z�s mi sz�vem m�ly�r�l fakad, 

�jra, mint v�gtat� vadl� szabadon szalad. 

Egy�tt fut, szalad, rohan a sz�llel. 

Nem t�r�dve az �sszel, 

Az �rz�sek �radata sodor el mag�val 

Nem t�r�dve a fenyeget�z� mag�nnyal. 

Belenevetek az arc�ba, 

Beled�lhet a kardj�ba. 

Er�t veszek magamon, 

S �jra sz�rnyalok szabadon. 

Boldogs�g melenget� f�nye koszor�zza az eget, 

Mert m�r tiszt�n �rzem, m�gis bar�tk�nt szeret. 

                        2008. augusztus 24. 

Mikor a f�jdalom… 

Mikor a f�jdalom ezer kis parazsa �geti a sz�ved. 

Akkor se vesz�tsd el a hited. 

Lesz m�g az �letdben olyan nap, 

Mikor �gy �rzed nem is lehetn�l boldogabb. 

S mosolygsz, mint r�gen, 

Olyan huncutul, olyan sz�pen. 

De addig is, ha f�j az �let, 

Ne feledd, hogy itt �lek, 

Ezen a f�ld�n �n is, 

S, ha vigasz kell m�gis, 

Vagy egy v�ll, min kis�rhatod magad, 

�n meghallgatom minden szavad. 

Hisz bar�ts�gunk �r�k, 

A s�rig vagy azon is t�l tart, 

Soha v�get nem �r. 

J�het tavasz, ny�r, �sz vagy t�l, 

Mi hideg fagyos, 

�n mindig a bar�tod vagyok. 

Nem t�ntor�t el semmilyen akad�ly, 

S nem �rdekel, hogy hol a hat�r. 

Seg�t� kezem hozz�d odatal�l. 

S Te ny�lsz �rte, 

B�r sz�d nem k�rte, 

Csak sz�ved titkon rem�lte, 

De seg�lyki�lt�sod sz�vem el�rte. 

Most m�r egy�tt dobban, 

Minden pillanatban, 

S nem ahgylak egyed�l a bajban. 

Arcodat �get� k�nnyeidet let�rl�m, 

Hogy tudd l�tezem e f�ld�n. 

Nem vagy egyed�l a nagyvil�gban. 

S mindig b�zhatsz a j�bar�tban. 

A sz�rke t�megb�l m�r kiv�ltam. 

T�nyleg l�tezem, 

S im�ra kulcsolom k�t kezem. 

H�l�t adok az �rnak, 

Hogy utunkat keresztezte. 

Ezzel az im�val �r v�get minden este, 

S minden pillanat. 

Rem�lem �n leszek az, 

Ki �r�k bar�tod marad. 

                        2008. augusztus 26.

F�ltelek 

F�ltelek, mert tudom milyen, hogyha f�j a sz�v. 

Mikor a k�nnyekkel az akarat nem b�r. 

Tudom milyen keser� az �let, 

Mikor minden �des perc f�j� eml�kk� lett. 

Tudom, hogy Te is ismered az �rz�st, 

Mikor a f�jdalom ezer darabra t�p sz�t. 

Ez�rt, h�t f�ltelek, 

S f�lve engedem el m�g kezed. 

Hisz nem r�g volt az a s�t�t pillanat, 

Mikor azt hittem sz�ved megszakad. 

Minden par�szl� k�nnycsepp �gette arcodat, 

Mert ism�t megv�vtad harcodat 

A s�t�t mag�nnyal. 

Mi minden �rz� sz�vet �tmar. 

De, ha t�nyleg �gy �rzed, 

Hogy nincs mit�l f�lned, 

Akkor azt k�v�nom, 

Hogy a boldogs�g verge R�d tal�ljon. 

Mindig mosolyt�l ragyog� legyen az a kedves arc, 

Mi m�r sz�vem fal�n hagyott �r�k karc. 

Mindez csak n�h�ny sz�ba �nt�tt gondolat, 

De igaz�n megfogalmazni nem lehet, 

Milyen �rz�s, ha f�ltelek. 

F�ltelek att�l T�ged j�bar�t, 

Hogy �jb�l ki kell innod az �let keser� pohar�t. 

Mert az igazs�g ott van oda�t. 

De rem�lem most j�tt el az a pillanat, 

Mikor a boldogs�g �r�rkre a Ti�d marad. 

                       2008. szeptember 18. 

Hom�lyban �ltem 

Hom�lyban �ltem, m�g nem ismertelek, 

S nem l�ttam tiszt�n ki lehetek. 

Te megmuttad nekem ki vagyok, 

Hogy f�ldet nyom n�lk�l el nem hagyok. 

M�lt� vagyok arra, hogy szeressen az �g, 

Azt hiszem erre v�gytam r�g. 

�rdemesnek tartott�l arra, 

Hogy felker�ljek arr a falra, 

Mi sz�ved m�ly�n �rzi a k�peket, 

Azokr�l kiket m�g sz�ved szeret. 

Kezedet ny�jtottad fel�m a val� vil�gb�l, 

S kivezett�l a hom�lyb�l. 

Melletted �llhatok, most itt a f�nyben, 

S ett�l magam k�l�nlegesnek �rzem. 

K�l�nleges vagyok, mert Te azz� tett�l, 

Azzal a pillanattal, mikor megszerett�l. 

Sz�vedet kit�rtad, s a bar�tom lett�l. 

Ez az, mit �rtem tett�l, megmentett�l. 

Nekem adtad a vil�g legnagyobb kincs�t, 

Megismerhettem egy kedves fi� sz�v�t. 

Hiszen titkaidat megosztottad velem, 

S ez sokat jelent nekem. 

De, ha �letemb�l elt�nn�l, 

Ism�t a hom�ly lenne az �r. 

Elfelejten�m ki is vagyok igaz�n, 

S t�bb� nem leln�m a haz�m. 

Elveszetten bolyongok m�g csak �let az �let, 

S t�bb� nem l�thatlak T�ged. 

Ez az mit�l folyton f�lek, 

De rem�lek, 

Hogy soha nem j�n el az a pillanat, 

Mikor a sz�vem �r�kre mag�ra marad. 

                          2008. okt�ber 19. 

Szemeid ragyognak… 

Szemeid ragyognak, mint a szikr�z� csillagok. 

Arcodon a mosoly is pont �gy ragyog. 

Eml�keimben �l ez a k�p, 

Mi nem volt oly r�g. 

B�r nem fedi m�g az id� homokja azt a pillanatot, 

De, mint r�gi b�r meg nem kopott filmk�nt 

Vet�ti el�m elm�m. 

Sz�p volt. 

T�n t�l sz�p is ahhoz, hogy igaz legyen. 

S ahhoz is, hogy mindent lepel fedjen. 

Nem bor�thatom r� a feled�s lepl�t, 

Hisz akkor mit keresn�k m�g 

Itt ezen a f�ld�n, 

Ha hagyom, hogy a feled�s, s a b�nta meggy�t�rj�n? 

Eml�ked bennem �r�kk� �l, 

Soha meg nem fakul. 

Ragaszkodom hozz� m�r makacsul. 

R�szemm� v�lt, s bennem �l tov�bb. 

Nem t�ntetem el �r�kre, 

Mint a frissen hullt h� a l�bunk nyom�t. 

                         2008. okt�ber 28. 

Arany doboz 

Arany dobozba z�rtam mit �rzek, 

Mikor a szemedbe n�zek. 

F�jdalmad k�nnyeit felsz�r�tan�m, 

Mikor sz�ks�ged van r�m. 

Hagyn�m, hogy v�llamra hajtsd fejed, 

Mikor b� �rny�kolja be kedves, �szinte szemed. 

Mikor k�nny csillana meg szomor� szemedben, 

Let�r�ln�m menten. 

Az�rt is �lek m�r e f�ld�n, 

Hogy a b�nat T�ged annyira ne gy�t�rj�n. 

K�nnyebb� tenni a neh�z perceket, 

Ez ami�rt l�tezek. 

Gondolatban 

N�lad j�rok minden pillanatban. 

�vom l�ptedet nappal, 

S �jjel �lmodat vigy�zom, 

Mert Te vagy az ki a bar�tom. 

                        2008. november 13. 

B�rsony szell�… 

B�rsony szell� simogatja arcom, 

Mikor fejemet b�dan lehajtom. 

Lelkemben vihar d�l vadul, 

S az id� m�l�s�val sem javul. 

Gondolataim cik�znak, mint a vill�mok. 

Alig l�tok. 

Szememb�l z�poroznak k�nnyeim, 

Mint es� az �gb�l. 

�, Istenem! 

Ugye nem t�n�k el a bar�tom sz�v�b�l? 

Azt mondta j� bar�t vagyok �s nagyon szeret. 

Tudom, minden szava �szinte sz�vb�l ered, 

S m�g �l el nem feled. 

M�gis mit�l f�lek h�t ennyire? 

Hisz engem szeret �gy sz�ve, 

Mint �szinte j� bar�tj�t, 

B�r ez nem csillap�tja szerelem ut�ni v�gy�t. 

M�gis gondol r�m rem�lem, 

S mikor az utam bev�gzem, 

Boldogan sz�ll lelekem a csillagok k�z�tt, 

A magasban, 

Mert eml�kem tov�bb �l abban, 

Ki �szinte, s igaz bar�t. 

                        2008. okt�ber 29. 

Ism�t 

Ha ism�t a f�jdalom b�s k�nnyei �getik arcodat, 

�n leszek, ki azt mondja: “Ne add fel harcodat!” 

Szeretetem kend�j�vel k�nnyeid let�rl�m, 

S csendesen melletted �lve szerepemet bet�lt�m. 

Mint igaz , �szinte �s h� bar�t, 

Meghallom sz�ved keser� dal�t. 

S pr�b�lom sz�tt�rni a f�jdalom fal�t. 

Vigaszny�jt�som lehet, hogy t�l sokat nem �r, 

S szavaim egy r�sz�t is elf�jja a sz�l. 

De sz�vem titkon rem�l, 

Hogy a sz�vedben par�zsk�nt izz� f�jdalom cs�kken, 

S hely�re a boldogs�g par�nyi szikr�ja sz�kken. 

�jra mosoly fog �lni arcodon, 

Ha t�l leszel majd a harcodon. 

S szeretett�l, s boldogs�gt�l szikr�z� tekinteted. 

A vil�gra megint b�szk�n veted. 

                        2008. november 16. 

J�gvir�gok az ablakon 

J�gvir�gok az ablakon, 

Azt hiszem ott hagyom. 

J�gvir�gok a sz�vemen, 

S a b� �rnya m�g velem, 

Itt �l a szob�ban. 

Nincs melegs�g a szav�ban. 

Leheletem az ablak fel� sz�ll, 

M�g sz�vem arra v�r, 

Hogy olvadjon r�la j�g. 

S �jra illatos vir�gba boruljon, mint r�g. 

Leszakasztott bimbaja a r�zsa vir�gnak, 

Az mit szemeim itt l�ttnak, 

J�gvir�gok k�zt az ablakon, 

Azt hiszem ott hagyom. 

Hisz egy j�gbez�rt pillanat, 

Ennyi csak, mi maradt. 

Leheletem p�rak�nt meg�l az ablakon, 

S �n ujjamat odarakom. 

N�h�ny bet�t kanyar�tok r� ma, 

Mit k�r�l�lel az elt�n� p�ra. 

E n�h�ny bet� p�r sz�t form�z az ablakon: 

“�r�kk� hi�nyzol, s nagyon.” 

                         2008. december 07.